Rossz idő esetén benn, ilyenkor akár rajzolhatnak is. Jó időben kinn a komposztáló mellett, utána el is lehet játszani a történetet.

http://humusz.hu/sites/default/files/guszti_a_giliszta_vers.pdf
http://humusz.hu/sites/default/files/guszti_a_giliszta_komposztal_mese.pdf

Mi mindenhez kell a víz, amikor komposztálunk?

A biológiai folyamatok víz jelenlétében tudnak csak lezajlani, de nem mindegy mennyi is az a víz! A túl sok víz a komposzt levegőssége ellen hat, könnyen rothadásba fordulhat a korhadás. Ha túl kevés a komposzthalomban a víz, akkor az élő szervezetek (pl.: mikroorganizmusok, földigiliszták) munkája válik lehetetlenné. Ismerkedjünk tehát a vízzel, a víz körforgásával. Honnan jön az eső, hogy alakul ki? Van hozzá egy mesekönyv

Garay Zsuzsanna: Esőcsepp utazásai című mesekönyve,

mely 2017-ben jelent meg.

Lehet tehát meseolvasás, csapadék képződését eljátszani. Ők már nagyobbak, lehet kicsit komolyabban a körforgást is bemutatni, pl víz körforgását kirakni kártyákkal.

Kinti játék, a talajfelszínen a száraz vagy épp nedves talajt, illetve leveleket, terméseket, kavicsokat felhasználva valamit alkotni kell. Lehet virágokat, állatokat, mandalát, mintákat kialakítani.
A nagyobbakkal akár benti formája is végezhető: a kiszárított, morzsalékos talajt nagyobb edényekbe szórjuk, innen vehetnek saját kis műanyag tányérjukra, és formázhatják, díszíthetik. A motzsalékot akár meg is lehet színezni (cékla, dióhéj).
Források:
Virág N.-Repka Á.-Párdi T: Kertész vagyok a városban
– Mérő Ágnes: Túrni és tanulni
– MTA ATK TAKI: Te és a talaj – foglalkoztató füzet gyerekeknek

Kellékek: 5 literes befőttesüveg vagy egy kisebbfajta akvárium, virágföld, homok, kerti föld, földigiliszták, növényi hulladék, vízporlasztó flakon, sötét színű karton
A nagy üvegbe rétegezzétek a virágföldet, homokot, majd a kerti talajt. Kicsit nedvesítsétek is vízzel a rétegeket. Az üvegedényt kb. félig töltsétek meg. Ezután telepítsétek bele földigilisztákat. A talaj felszínére helyezzetek almacsutkát, leveleket. Az üveget egy sötét kartonnal tekerjétek körbe, ragasztószalaggal rögzítsétek, így biztosan sötét lesz, mintha valóban a föld alatt lakna a földigilisztátok. Az elkövetkező hetekben is nedvesíteni és friss növényi hulladékokkal kell ellátni a gilisztakomposztot!

Feladat: Figyeljétek meg, hogyan keverednek össze a földrétegek! Milyen járatokat készít a giliszta? Hogyan dolgozza fel a növényi anyagokat? Rajzon is megörökíthetitek, mit láttok!

Kellékek: kertésznadrág, póló, szalmakalap, kerti szerszámok, egyedi ötletek

Feladat: Szülők, óvónők segítségével készítsetek minél ötletesebb komposztmester (kertész) jelmezt, öltözzetek be és készítsetek egy csoportképet!

Kellékek: nagyító, falevél gyűjtéshez könyv vagy papírmappa
Egy kellemes őszi kirándulást is szervezhettek erre a napra a közeli erdőbe. Keressetek, gyűjtsetek frissen lehullott, szép színű faleveleket! Mi történt a tavalyi falevelekkel, hol vannak? Az avarban keresgéljetek élőlényeket, apró, pici rovarokat, bogarakat. Nagyítóval alaposan nézzétek meg őket! Vajon mivel táplálkoznak ezek az élőlények? Vegyetek egy kis avart a kezetekbe és szagolgassátok meg bátran. Milyen az illata?

Feladat: Az óvodában készítsetek őszanyó, őszapó képeket vagy bábokat a falevelek felhasználásával. Rajzoljátok le, milyen érdekességekkel találkoztatok az erdő talajának vizsgálatakor?

Eszközök: papírkorongok, só-liszt gyurma korongok, termések, falevelek, ragasztó
Keressetek környezetetekben nagymagvú terméseket adó fákat (vadgesztenye, szelídgesztenye, dió, tölgy, juhar) bokrokat (csipkebogyó, mogyoró, madárbirs)! Gyűjtsetek hozzá különböző, már megszínesedett, lehullott faleveleket (fűzfa, juharfafélék) is.

Feladat: A termések begyűjtése, szárítása illetve a falevelek préselése után készítsetek körforma lapokon mandalákat. Először az óvodapedagógusok segítségét kérjétek, de aztán már menni fog egyedül is! 🙂

Vágjunk ki arasznyi talpformákat kartonpapírból. Minden gyermek kapjon egy bal és egy jobb talpat. A terepi, erdei, komposzt környéki vizsgálatokkor minden gyermek leteszi valahova a papír talpacskáit, és ami kincset ott talál alatta, azt rárajzolja vagy összegyűjti és ráragasztja. Ha élőlényt (hangya, giliszta, bogár) talál azt rajzzal örökítse meg! Így aztán zöld növények, zuzmó, moha, csigaházak, falevelek és apróbb, nagyobb botocskák, tojáshéjak stb. kerülnek a karton talpakra, jól illusztrálva, hogy miből is van az avar / a komposzt. 

Minden kisgyermek talpacskáját vizsgáljuk meg, beszélgessünk az oda nem illő darabokról is (pl.: műanyag hulladék, fémdarab)! 

Játékváltozat: 
Esztétikai érzéküket is fejleszthetjük egy ilyen feladat során! Zsúfolás helyett pár darabot vegyenek fel, hogy azok elférjenek, jól láthatóak legyenek. A talpakra kerülő anyagokat színek szerint is csoportosíthatjuk, akár egy festőpaletta különböző festékpöttyeit. Ebben az esetben érdemes 25-30 cm-es, nagyobb talpakkal játszani. Sárga falevelek, piros falevelek, barna fadarabok, zöld fűszálak, jó alkalmat adnak arra, hogy a színeket, színárnyalatokat is gyakorolhassák!
Más anyagokból is alakíthatunk ki talpformákat pl.: kavicsok, falevelek.

Gondolkozós, de játékos feladatok.
1. osztály: http://humusz.hu/sites/default/files/komposztalasrol_1osztaly01.pdf
4. osztály: http://humusz.hu/sites/default/files/komposztalasrol_4osztaly01.pdf
5. osztály: http://humusz.hu/sites/default/files/komposztalasrol_5osztaly01.pdf
6. osztály: http://humusz.hu/sites/default/files/komposztalasrol_6osztaly01.pdf
7. osztály: http://humusz.hu/sites/default/files/komposztalasrol_7osztaly01.pdf
8. osztály: http://humusz.hu/sites/default/files/komposztalasrol_8osztaly01.pdf
http://humusz.hu/sites/default/files/komposztalasrol_8osztaly02.pdf

Charles Darwin angol természettudós megállapítása szerint a földigiliszta a talajtermékenység bázisa, a földtörténet leghasznosabb állata, az emberiség jótevője. Tekintsünk tehát a gilisztára, mint barátunkra! (Frühwald, Biofüzetek 15.)
ELENA projekt (Szeged) – Gilisztavizsgálat
A jelenleg ismert rendszerezési elv szerint 18 családba sorolhatóak, ezen belül 3000 fajt tartanak nyilván. Hazánkban 30-nál több fajuk fordul elő. Két igen jól elkülöníthető fajtáját javasoljuk, hogy keressétek!
Földigiliszta (Lumbricus terrestis): 8-10 cm hosszú, szürkés illetve sápadt rózsaszín állat. Testét gyűrűnkét 4 pár serte borítja, ezekkel gyorsan halad előre. Hatalmas erővel fúrja magát a földbe. Haladása közben tömegének hatvanszorosát is képes megmozgatni. Agyagos homoktalajban akár 3 méter mélyre, lösztalajban akár 7 méter mélyre is fúrja járatait. Napsugárzásra érzékeny, vörös fényre azonban nem.
Trágyagiliszta (Eisenia foetida): Hossza 4-8 cm, színe vörösbarna, hasi része rózsaszín, illetve rozsdás. Sokkal virgoncabb, mint nagyobb testű rokona. Befogáskor az egész gilisztatest jobbra-balra csapódik. Olyan közegben él, ahol kérődző állat trágyája is megtalálható, illetve a komposztláda, az avar is jó lelőhelye.
A giliszták teste egymáshoz kapcsolódó gyűrűkből, szegmensekből áll. Ezeket számozni szokták a jobb követhetőség érdekében. Az első szegmens a szájnyílás. A közép-európai gilisztafajoknál a szegmensszám 60-200 közötti.
A giliszta érzékelése kiterjed:
–    nyomás érzékelésre (a föld mozgása, rázkódása)
–    tapintás érzékelésre a fejnyúlvány szolgál elsősorban (haladásakor letapogatja, ha akadályt észlel)
–    kémiai érzékelés a testfelületen, valamint a szájnyílás belsejében is. Növényi ízanyagokat képes felismerni, némelyeket kedvel, másokat elkerül.
–    fényérzékelésre a testhossz első felében levő idegcellák alkalmasak.
Ehhez kapcsolódó érdekes kísérletek! (ELENA projekt nyomán)
– Földrengés imitálása
Saját kertetek vagy iskolakertetek talajában próbáljátok ki! A talaj legyen porhanyós, nyirkos! Egy ásónyomnyira ássatok bele a földbe és az ásót a nyelénél fogva ide-oda mozgassátok, mintha rengene a föld. Legyetek kitartóak!
Megfigyelések szerint a földigiliszta érzékeli a rázkódást és a felszínre jön.
– Akadálypálya
A természetben begyűjtött giliszták számára készítsetek elő egy nedvesített üveglapot, amire mindenféle akadályokat helyeztek ki. Figyeljétek meg gyűrűs mozgásukat, tapogató érzékelésüket.
Ha egy hosszú, mindkét végén nyitott üvegcsőbe két gilisztafajtát (földigiliszta, trágyagiliszta) engedtek, versenyt is szervezhetnek is. Vajon melyik lesz gyorsabb?
– Fénykerülő
A tanteremben, mesterséges fény megvilágítással a földigiliszta fénykerülését tanulmányozhatjuk. Készítsetek egy kis papírsátort, tegyétek az üveglapra, nedvesítsétek a felületet. Helyezzetek a nedves üveglapra egy gilisztát. Figyeljétek meg a giliszta viselkedését!
– Sercegés a papíron
Egy földigilisztát helyezzetek papírlapra és fületekhez közel téve a papírt próbáljátok meghallani, amint a serték sercegve érintik a papírt a giliszta mozgása közben.
– Nagyítós vizsgálatok
Vizsgáljatok meg egy földigilisztát és egy trágyagilisztát is. Mik a hasonlóságok, mik a különbségek? A giliszta testtájait nagyítóval könnyen felismerhetitek (szájnyílás, ivargyűrű, szegmensek). Próbáljátok eldönteni, melyik a giliszta eleje s melyik a vége?
Mit gondoltok, igaz-e, hogy a félbevágott giliszta külön-külön is életképes marad?
Jó, ha tudod! További érdekességek
– Különleges légzés
A légzés a testfelületen keresztül történik, aminek éppen ezért állandóan nedvesnek kell lennie. Ha szabad levegőre kerül, először igyekszik veserendszere segítségével benedvesíteni a testfelületét, de egy idő után vízveszteség miatt elpusztul. A giliszta bőre vérerekkel van átszőve, az oxigén felvétele a vérfestéken át és a testnedveken át történik. Oxigéndús vízben is képesek huzamosabb időt kibírni.
– Vérkeringés
A vér zárt véredényrendszerben áramlik, hasi véredények, háti véredények és a szív játszik ebben a keringésben szerepet. A hátoldali véredényrendszer erősen színezett, biztos célpont a giliszta ellenségei számára.
– Rugalmas emésztőrendszer
Emésztőcsatornája a szájnyílástól az utolsó testszelvényig tart. A gyűrűsféreg jellegzetes mozgásakor hol megnyúlik, hol összenyomódik a tápcsatorna. Speciális mészkiválasztó mirigyek találhatóak a giliszta nyelőcsövében. A mirigy feladata, hogy a vérhez bikarbonátot adagoljon és így szénsavat (széndioxid vizes oldatát) kössön le, mely az oxigénfelvételt akadályozná. Ez különösen azoknál a fajoknál fontos, amelyek a komposztban, avarban, mélyebb talajrétegekben élnek, ahol a levegő CO2 koncentrációja lényegesen magasabb.
– Természetes táplálkozás
Az erdei avar, az elhalt fűszálak, gyomok, erdei virágok, a termesztett növények maradványai a giliszták tápláléka, egyes fajok a növényevő állatok trágyáját is előszeretettel fogyasztják. A kokonból (petezsák, amelyben a pete és a tápfolyadék található) kikelő giliszták első tápláléka az anyaállat ürüléke, mely fehérjében gazdag.
– Szaporodásbiológia
Kizárólag ivari úton szaporodnak, mely párzást és spermacserét jelent. A giliszták mindegyike kokont rak. A földigiliszta petéje 0,2 mm.

Frühwald Ferenc: Gilisztatenyésztés a biokertben
Biofüzetek sorozat 13. része
Letölthető innen: http://www.videklogisztika.hu/vidlog12.pdf

Készítsünk komposztoltót, a biodinamikus kertészkedési gyakorlat egyszerűsített változata szerint, melyet Tornai Csilla 2012-ben, középiskolásként dolgozott ki, és kísérletével szakmai elismerést szerzett!
A komposzt érésének gyorsítására kidolgozott módszer alapja a gyógynövények használata és a biodinamikus kertészkedés szemlélete, erről is érdemes beszélgetni, ezt is érdemes megismerni.
Tornai Csilla kísérlete során a nyolcadik hétre az oltott komposzt morzsalékos szerkezetű lett, és majdnem teljes volt az átalakulás!

A kísérlet menete:

• Cickafark virága, kamilla virága, nagy csalán levél, tölgyfakéreg, pitypang virág, macskagyökér virága – ezekre a szárított gyógynövényekre lesz szükségünk a biodinamikus kertészkedés szerint.
• A légszáraz gyógynövényekből 2-2 grammot apróra őrölünk és átszitálunk.
• Egy csepp mézben elkeverünk egy mokkáskanálnyi tejcukrot, és abba teszünk egy mokkáskanálnyit a gyógynövények (6 féle) keverékéből.
• Alaposan összekeverjük az anyagokat.
• Az így kapott komposztoltó készítményt kisüvegbe zárjuk a felhasználásig.
• Használat előtt egy mokkáskanálnyi készítményt tegyünk fél liter esővízbe, jól összerázzuk és 24 órán át pihentetjük, hogy a gyógynövényekben levő ásványi és szerves anyagokat a víz kioldja.
• A komposztdombban készítsünk 12-24 centiméteres távolságokra, teljes mélységig furatokat. A furatokat töltsük fel száraz talajjal.
• Ezekbe a furatokba 6-6 mokkáskanálnyi gyógynövényoldatot csurgassunk.
• Jegyezzük fel a komposztoltás időpontját, s kb 8-10 hét után vizsgáljuk meg (fizikai/érzékszervi/kémiai úton) újra a komposztunkat.
• Amennyiben mód és lehetőség van, készítsünk több komposzthalmot, s legyen olyan halom, amit beoltunk a komposztoltóval, s legyen olyan, melyet nem (kontroll). Így a folyamatokat a két különböző halomban összehasonlíthatjuk.
• Ezzel a kísérlettel a komposztálási hónapban (október) természetesen nem készülünk el, de a folyamat eredményét rögzítsük a jövőre nézve.

Források: Új Kanizsai Újság 2012 06 21, 10. oldal
http://www.kanjiza.rs/uj_kanizsai_ujsag/2012/20120621.pdf
illetve Tornai Csilla: Gyorskomposztálás Magyar Kémikusok lapja 2013. január
Biodinamikus Közhasznú Egyesület: http://www.biodin.hu/
Biodinamikus kertészkedés alapjai: http://www.bekesibio.hu/2011/03/a-biodinamikus-kerteszkedes-alapjai-es-atallas-biodinamikus-gazdalkodasra-2/

Kellékek: félérett komposztból vett 1-2 liter minta, nagyítók, lapos tálcák, határozókönyv
A „zöldhulladékok” elsődleges aprításában vesznek részt a gyűrűsférgek, csigák, ászkák, százlábúak és ezerlábúak.  Sokak számára „nemszeretem” állatok. Ismerkedetek meg velük! Ha az iskolában még nem komposztáltok, Keressetek fel egy komposztáló családot. Kérjetek egy zacskónyit a komposztálódó, még nem kész anyagból. Iskolátokba visszatérve kis tálcákra terítsétek ki és nagyítóval keresgéljetek benne élőlényeket.

Feladat: Határozókönyvek segítségével nyomozzátok ki, miket találtatok. Rajzoljátok le őket! Figyeljétek meg, milyen színűek! Vajon miért? Hogyan élnek? Szerintetek miért kapták „beszédes” neveiket (hol vannak a gyűrűsféreg gyűrűi, hány lába van a százlábúnak, ezerlábúnak?) Utánozzátok mozgásukat!

Kellékek:  min. 2-3 féle komposzttárolóból vett komposztminta (félig érett, érett), virágcserepek, zsázsamag, vízporlasztó flakon
A különböző helyekről származó komposztokat tegyétek külön-külön virágcserepekbe. Jelöljétek számokkal a cserepeket, hogy tudjátok, melyik honnan származik (pl.: 1 – Somogyiék komposztja, 2 – iskola komposztja, 3 – Kovácsék komposztja). A komposztok tetejére szórjatok zsázsamagot, kicsit nyomkodjátok őket a földbe. A cserepeket ezután tegyétek világos helyre, például ablak közelébe, de a tűző naptól óvátok őket! Nagyon finoman, vízpermetezővel öntözzétek meg naponta. 

Feladat: Kísérjétek figyelemmel  a magok csírázását, a növények növekedését a különböző cserepekben. Jegyezzétek fel tapasztalataitokat! Melyik virágcserépben mi történt  1-2 nap elteltével? Mi történt kb. 5 nap után? Mikorra érte el a 7 cm-es magasságot a zsázsa? Milyen színű leveleket hoztak a különböző komposztokon növő zsázsa növények? Vajon miért? A kb. 7 cm magas egészséges zöld növényeket ollóval levághatjátok és uzsonnára körözöttel, vajkrémmel elkeverve el is fogyaszthatjátok a komposztálás ünnepnapján! Jó étvágyat!

Forrás: Forró Edit, A komposztálási eljárások biológiai és talajtani alapjai. Öko-Fórum Alapítvány (2006) p8.

Kellékek: fémháló, négy fém vagy fakaró, gereblye, talicska
A lehullott falevelek gyűjtésére szolgáló keretet úgy készítsétek el, hogy egy 1m x 1 m-es oldalú négyzet négy sarkán leütitek a karókat, majd a fémhálót (csirkeháló, kerítésfonat) erre rögzítitek. A faleveleket egész ősszel ebbe a keretbe gyűjtsétek, tömörítsétek, esetenként forgassátok is meg a levélhalmot, ha csapadékszegény az ősz, némi locsolásra is szüksége van a komposztálódó leveleknek. Tavaszra jó eséllyel félérett vagy érett komposztot kaptok. Fák köré, bokrok alá szórjátok, sekélyen dolgozzátok a földbe a kész komposztot.
További tudnivalók: http://tudatosvasarlo.hu/otlet/komposztalas
Levélkomposztáló: http://www.komposztmester.hu/miben  

Feladat: Örökítsétek meg a levélkomposztálás lépéseit fotókon! Iskolai faliújságon vagy az iskolaújságban írjatok a történtekről!

Kellékek: Érési fázisban lévő komposzthalom / frissen gyűjtött lehullott falevél, konyhai zöldhulladék, faapríték / kész komposzt, mechanikus vagy elektromos hőmérők, mérleg, osztással rendelkező mérőedény (vödör, tál), rekeszek, lakmuszpapír színskálával, desztilált víz, műanyag pohár, kiskanál, jegyzetfüzetek, íróeszközök
Az összegyűjtött zöldjavak érdekes változásokon mennek át a komposzttá válás során. Ezt a folyamatot bizonyos fizikai-kémiai változások kísérik, melyek közül néhányat egyszerű eszközökkel ti magatok is figyelemmel tudtok kísérni.

Feladat:

1.  Érdemes megfigyelni, hogy milyen ütemben és mennyire melegszik fel az érésben lévő komposzt. Ehhez állítsatok össze egy komposzthalmot. Lehetőleg minden nap mérni kell a hőmérsékletet a komposzt érési zónájában több helyen. A kapott értéket írjátok fel, készítsetek táblázatot, majd diagrammot. Beszéljétek meg, hogy miért jó, ha felmelegszik a komposzt!
2.  Érdemes megfigyelni, hogyan változik a komposztálás során a kiindulási anyagok tömege és térfogata. Ehhez gyűjtsetek össze 10-10 liter (kb. egy-egy vödör) különböző komposztálható anyagot: lehullott levelet, konyhai hulladékot, faaprítékot. Lehetőleg grammos mérlegen mérjétek meg az anyagokat frissen, majd helyezzétek az anyagokat külön kis rekeszekben, letakarva a szabadba. Ellenőrizzétek az anyagok térfogatváltozását és a tömegük mérését 1 hét múlva, 1 hónap múlva, 1 év múlva. Jegyezzétek fel minden alkalommal a kapott térfogat- és a tömeg-értéket, készítsetek táblázatot. Beszéljétek meg, hogy miként változott a komposztálódás során a különböző anyagok tömege és térfogata!
3.  Növényeink különböző talajokat kedvelnek, ezért tudnunk kell, hogy a komposzt, melyet házilag készítünk, milyen kémhatású lesz. Tegyetek a kész komposztból 40 g-ot a pohárba, majd öntsetek hozzá szintén 4 g desztillált vizet, és a kiskanállal jól keverjétek fel. Amikor alaposan elkeveredett a komposzt a vízben, akkor tegyétek bele a lakmuszpapírt pontosan 2 percre. Ezután vegyétek ki a jelzőpapírt a keverékből, és mártsátok egy pillanatra tiszta desztillált vízbe. Tegyétek a lakmuszpapírt a színskála mellé, és olvassátok le a pH-értéket!
   (mérési útmutató letöltve hozzá)

Kartonpapírból négyzetek, ráragasztunk komposztálás témakörben kis figurákat és mehet a játék.

Gilisztát mindenki tud fűzni, mindenféle megmaradt színes gyöngy meg damil kell és csak sorban felfűzik a gyöngyöket. Lehet neki 2 szemet is csinálni, azt egy segítő megcsinálhatja nekik. Utána mehet velük a játék.

Lehetne kitalálni egy társasjátékot. Én már volt többször is, hogy gyártottam itthon társasjátékot vagy kártyajátékot.

Valamit gyártani mindenki szeret, ovis, sulis, de még a felnőtt is. Mert bármilyen esemény van, mindenki szeret onnan valamit, valami kis emléket hazavinni. Lehetne pl. miltonkapocs és kartonpapír kombóból valami komposztban mozgó gilisztát gyártani, vagy lehet újságpapírból, feltekergetve vékony rudakká és összeragasztva ceruzatartót csinálni..stb minden ami kicsit giliszta és kicsit újra is hasznosít.
Egyéb ötletek: ceruzatartó konzervdoboz maradék fonallal, spárgával körbetekerve, teafilter-tasakból üdvözlőkártya, WC-papír gurigából állatfigura… stb.

Komposztálható és nem komposztálható anyagok megfelelő helyre besorolása. lehet feladatlap jellegű, összekötős. Vagy kicsit 3D-sebb, amikor egy dobozba kell a kis kartonokra ráragasztott képeket bedobálni a megfelelő helyre.

Képes sorba rakós játék a komposztálásról.

Képes szerencsekerék komposztálással kapcsolatos kérdésekkel.

http://claudiopaguiar.blogspot.hu/2013/06/100-reciclagens-super-uteis-que-voce_4430.html

http://jatszma.reblog.hu/hetvegi-apuka-85–da-ist-der-wurm-drin
http://hintafa.blog.hu/2015/05/03/da_ist_der_wurm_drin_itt_a_kukac_hol_a_kukac